Galway Írország nyugati részén, az Atlanti-óceán partján helyezkedik el. A kikötőváros a 13-17. században élénk kereskedelmet folytatott Spanyolországgal és Portugáliával, aminek köszönhetően az Ír-sziget egyik leggazdagabb városa volt. Mindaddig, amíg az Írországot hosszú időre lényegében angol gyarmattá tevő Oliver Cromwell megtiltotta a tengeri kereskedést az ír nemzetiségűeknek. A város ezt követően hanyatlásnak indult.

Az újbóli fejlődés csak a 19. század második felében indult meg, amikor megalapították a város egyetemét. Galway ma egy közel hetvenezres város, több, mint tízezer diákkal. Az egész szigeten ezen a vidéken beszélik a legtöbben az ősi gael nyelvet, sok helyen nincsenek is angol nyelvű felíratok, cégtáblák. Az óváros egykori főutcája ma sétálóutca egymást követő kocsmákkal, könyvesboltokkal, CD- és LP-butikokkal, utcazenészekkel és mutatványosokkal.

Az egész évben latinos nyüzsgésű, fiatalos városban júliusban rendezik a háromhetes nemzetközi népzenei és összművészeti fesztivált. Ennek egyik központi helyszíne a régi városközpont egyik, kikötőhöz közeli szűk utcácskájában levő Quays Bar, aminek emeleti helyiségében, a Music Hall-ban tartják minden évben az ír népzenei tehetségkutató versenyt is.
A Quays amúgy közel négyszáz éves kocsma, és kívülről még csak sejteni sem lehet, hogy milyen nagy belülről. Eredetileg annak a háznak, amelyet jelenleg elfoglal, csak a földszintjének egyik részlegében működött, egy alig harminc férőhelyes kis pubként. A múlt század utolsó évtizedében azonban felújították és kibővítették. Hozzácsatolták a ház további földszinti részeit, és az emeletet. Amellett, hogy az utca frontján levő helyiségek többé-kevésbé megtartották eredeti formájukat, a földszint hátsó termeket lesüllyesztették, így egy nagyon érdekes, nagy belmagasságú teret nyertek, ami leginkább egy gótikus templombelsőre emlékeztet, amire csak ráerősítenek a színes ólomüveg ablakok. A leghátsó részben – ami tulajdonképp már egy másik épület külön bejárattal – a Quays étterme működik, de zokszó nélkül hoznak át ételt a kocsmarészbe is.
Az italválasztékot főként pubokhoz illően 6-8-féle csapolt sör, ciderek és vagy három tucatnyi whisky-whiskey és más röviditalok adják. Kiszolgálás természetesen a pultnál. És nem is lennénk Írország népzenei központjában, ha nem szólna minden este élő zene a „templom” karzatáról. Hétvégeken, fesztiválszezonban pedig a Music Hall is nyitva.