Zabhegyező

Az élet vasárnapja

Dobozos világos sörök tesztje

2018. július 22. 20:58 - Zabhegyezgető

Harakiriposzt

A NÉBIH a fogyasztói tudatosságot erősítő, Szupermenta projektjének keretében dobozos világos söröket tesztelt a közelmúltban. Az eredményen nem kevesen borultak ki, többek között én is. Pedig én még ott is voltam az érzékszervi teszten, miután betrollkodtam magam az eseményre.

Hogy kerültem oda?
Május vége felé belefutottam a Facebookon a Szupermentának egyik posztjába, amelyben felkérték a fogyasztókat, hogy legyenek szívesek két húszas listából kiválasztani, melyik legyen az a tíz-tíz dobozos sör (világos és minőségi világos), amelyiket részletes laborvizsgálatnak, illetve érzékszervi tesztnek vetnek alá. Én persze rögtön bekommenteltem, hogy „mi az a világos és minőségi sör?” Mert ugye az így eléggé tág, és nehezen megfogható fogalomkör, különösen a minőségi oldala, meg hát „a világos söröket” sem lehet csak úgy egy kalap alá venni. Ebből azután kialakult egy kis levelezés, aminek a végén megkérdezték, lenne-e kedvem laikusként részt venni az érzékszervi teszten. Persze rögtön rávágtam az igent, mert mindig is kíváncsi voltam, hogy jönnek ki az időnként eléggé furcsa teszteredmények. Tapasztalatposzt következik, nem lesz túl rövid.

dobozos.jpgA kép csak illusztráció

Tovább
Szólj hozzá!

Pilseni, de nem „az a” pilseni

2018. június 21. 14:04 - Zabhegyezgető

Pivovar Raven

Egyes turisztikai felmérések szerint, ha Csehország szóba kerül, az első három dolog között, ami az embereknek az eszébe villan, biztosan ott szerepel a sör. Ha sörkedvelő az illető, akkor jó eséllyel ez egy világos lágersör, leginkább egy pilseni. Ez jól mutatja azt is, hogy a „cseh sör” fogalma alatt a döntő többség még mindig a lágereket érti, és eléggé mereven elzárkózik az angolszász sörtípusoktól az úgynevezett újhullámos, multikult söröktől.

A sörfőzdék és sörfőzők azonban Csehországban sem hagyhatják figyelmen kívül a piaci igényeket, és ha csak az utóbbi 8–10 évben is, de egyre több cseh sörfőzde állt neki felsőerjesztésű söröket (is) készíteni. Közöttük néhány több százezer hektoliter/év kapacitású sörgyár is, ezek termékei – nem igazán tudni, hogy miért – ritkán emelkednek felül az erősen közepes minőségi szinten. A cseh felsőerjesztésű sörök topligájába olyan kis főzdék tartoznak, amelyeket eredetileg is ilyen sörök főzésének szándékával hoztak létre. Ezek egyike a plzeňi Raven Sörfőzde.
p1030880.JPG

Tovább
Szólj hozzá!

Hordárok söre

2018. március 17. 13:07 - Zabhegyezgető

... a porter

A legendák szerint a porter a 18. századi Londonban egy sajátos sörmixből született, és egy Ralph Harwood nevű sörfőző főzte először.

Állítólag azokban az időkben alapvetően háromféle sört lehetett kapni London kocsmáiban, pale ale-t, fiatal brown-ale-t és érlelt brown ale-t. Ezek minőségben, testességben, alkoholtartalomban – és természetesen árban is – különböztek egymástól, ráadásul az érlelt brown ale-ből (a hosszabb érlelési időből eredően) viszonylag kevés is volt, ezért eléggé drágán adták.

img207.jpgA piac környéki kocsmák úri közönségének, a hordárok (porterek) eszén azonban nem lehetett túljárni, ők – hogy ártson is, de ne kerüljön túl sokba – előszeretettel keverték össze a háromféle sört, amit three threats, entire butt vagy egyszerűen csak entire névvel illetettek. Elkerülendő ezt a pancsolást, a Bell Brewhouse nevű fogadó sörfőzőmestere Ralph Harwood 1722-ben egy olyan sört kísérletezett ki, amelyik ízében, jellegében ehhez a keverékhez hasonlított. Azt, hogy ez a sör akkoriban mennyire nem számított önálló sörtípusnak, jelzi az is, hogy bár ezt követően az irodalmi nyelvben már megjelent a porter, mint népszerű sör, Anglia egyik legrégebbi, 1735-ös kiadású sörfőzési tankönyve még csak említést sem tesz róla. A leírások szerint ez egy sötét, testes, de nem kifejezetten magas alkoholtartalmú sör volt, bár 5-6 százalékos értékével mindenképp meghaladta az akkori sörök szokásosan 3-4 százalékos alkoholtartalmát.
Mindenesetre a 18. század végére, 19. század elejére a porter a legnépszerűbb sörtípussá vált Londonban. Minden bizonnyal hozzájárult ehhez az is, hogy ekkor már dübörgött az ipari forradalom, és kialakulóban volt a nagyipari sörgyártás is. A sörfőzdék egymásra licitáltak azzal, hogy melyiküknek vannak nagyobb porter-érlelő hordói. Mígnem a versengésnek egy tragikomikus baleset vetett véget 1814-ben: a Horse Shoe nevű sörfőzdében elpattant egy porterhordó, a kizúduló sör pedig szökőárként törte össze a többit, a berendezést és magát az épületet is. A baleset következtében – sérülések, fulladás, részegség – nyolcan vesztették életüket, és lerészegedett a fél kerület.
founders_porter.jpgA porter népszerűsége a 20. századra megkopott, az 1960-as évek elejére pedig lényegében kihalt a sörtípus, húsz év elteltével élesztették újjá, manapság másodvirágzását éli. Ráadásul az elmúlt évtizedek sörforradalomként ismert jelensége alaposan feltágította a stílus határait, így az alapverziókon túl számos porter-parafrázissal találkozhatunk a sörözőkben és sörboltokban. (Az általában a porterekhez sorolt balti porter pedig egy sajátos kelet-európai porterutánzat.)
Ételajánlat: sült (barbecue) húsok, füstölt húsok, kolbászok, Gruyčre sajt, pörkölt mogyoró, csokoládés-karamelles desszertek.

Szólj hozzá!

Sörforradalmi helyzetkép

2018. március 08. 14:55 - Zabhegyezgető

Év elején ideje leltárt tartanunk, mi történt 2017-ben a hazai kézműves sörfronton, jutottunk-e előrébb, sikerül-e a jövőben a kis sörfőzdéknek a jelenleginél nagyobb piaci részesedést elérni, eljut-e végre a kézműves sör mindenhova és mindenkihez az országban?

 Azt már többször leírtuk, hogy Magyarország 30(!) évvel ezelőtt igazán nagy lendülettel vetette bele magát a kisüzemi/kézműves sörforradalomba – bár akkor még észre sem vettük ezt – és 4–5 éven belül több, mint 300 kis sörfőzde létesült az országban. Különböző okok miatt, azonban ez a szám a 2000-es évek elejére a tizedére csökkent. A főzdék számának gyarapodása és egy teljesen új, minőségi szemléletű sörfőzés csak 8–9 éve indult újra. Mindezzel együtt a GKI Gazdaságkutató Zrt. egy tavaly decemberi tanulmánya szerint 2016-ban Magyarországon 60 vállalkozásnak – beleértve a multinacionális cégeket is – származott árbevétele sörfőzésből. Ebből a 60-ból pedig 34-nek haladta meg az éves bevétele a 10 millió forintot, vagyis 30 kisüzemnek volt „szemmel látható” termelése.
p1030498_1.JPG

Tovább
Szólj hozzá!

Kis cseh sörszótár

2017. november 11. 15:55 - Zabhegyezgető

Mi van a címkén / itallapon?

A magyarországi sörisszák egy kedvelt, ha nem a legkedveltebb úti célja Csehország és az ottani sörfőzdék, sörözők. Nekik szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a cseh kocsmai sörlapok, táblafeliratok, söröscímkék megértéséhez, mivel cseh barátaink – az angolszász és újhullámos sörtípusok kivételével – többnyire csak saját anyanyelvükön adják meg a legfontosabb ismérveket is.
p1010161.JPG

Tovább
2 komment

A nagy IPA (r)evolúció

2017. november 07. 09:50 - Zabhegyezgető

Az elmúlt évtized sörtípus-slágere minden kétséget kizáróan az IPA. Sokan egyenesen a sörforradalom ikonikus típusának tartják, holott az India Pale Ale valójában ennél jóval régebbi, a sörforradalomhoz pedig csak az 1990-es évek végén csatlakozott. A sörfőzők és a sörgeekek ma már nem is szimplán sörtípusként, hanem egy népes típuscsaládként tekintenek rá.

 Első generációs IPA-k

Az IPA (India Pale Ale) eddig a XXI. század legnépszerűbb sörtípusa. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az az adat, amely szerint 2016-ban az Amerikai Egyesült Államok ötezer sörfőzdéjében főzött összes sörféleség egynegyede valamilyen IPA volt. Pedig maga az IPA már közel 200 éves, első említése az 1820-as évekből való. A közép-angliai Burton upon Trent városka már a XVII–XVIII. században is nevezetes volt sörfőzdéiről, és mivel a Trent folyón közvetlen kapcsolata volt a tengerrel, a sörexportja is jelentős volt. Az új sört a távoli gyarmatokra, elsősorban Indiába szánták, innen származik a neve is.
monyo_kicsi.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

A sör fagyos lelke

2017. október 26. 18:45 - Zabhegyezgető

Egy legenda szerint az eisbock, vagyis a jeges baksör úgy keletkezett, hogy a feledékeny inasok elfelejtettek bevinni egy hordó sört a főzde udvaráról, így az szétfagyott az éjszakai hidegben. A dühös sörfőzőmester mérgében arra utasította a mihaszna inasokat, hogy büntetésképp igyák ki a jégkristályok között megmaradt, koncentrálódott sörlevet, legyen nekik is legalább egy kicsit rossz.

Az inasok ellenben egy cseppet sem lettek rosszul, sőt végigröhigcsélték és dülöngélték a következő pár órát, ugyanis sikeresen berúgtak az alkoholban feldúsult maradék sörtől.
A kifagyasztásos technológiát azóta is használják a sörfőzők, ha extrém magas alkoholtartalmat szeretnének elérni. A módszer persze finomodott, és egyéb trükköket is bevetnek, de a lényeg, a víz mikrokristályos kifagyasztása maradt. Talán 5-6 évvel ezelőtt volt ez nagy téma sörös berkekben, hiszen a skót Brewdog és a német Schorschbräu valóságos párbajt vívtak ezen a fronton, és felváltva orozták el egymástól a legerősebb sör címeket. A Brewdog a The end of historyval 55%-nál szállt ki a versenyből, a Schorschbräu persze nem bírta ki, hogy ne egy 57,7 százalékos sörrel fejezze be (Finis Coronat Opus).
cryo.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

„A határokat feszegetjük”

2017. október 05. 11:16 - Zabhegyezgető

Interjú a sörlaborban

Nem egészen másfél évvel ezelőtt új szereplő jelentkezett a hazai sörforradalom színpadán, a Mad Scientist. A hobbifőzők alapította vállalkozás már az első, minden létező kategóriából kilógó söreivel olyan pályára navigálta magát, ahonnan csak előre vezet út, a közönség a minél „csavarosabb” söröket várja tőlük. A főzde egyik alapítójával, Szilágyi Tamással beszélgettünk.

Ha jól tudom, korábban mindhárman otthon, hobbiból főztétek a sört. Mikor érkezett el az a pillanat, amikor korábbi foglalkozásotokat feladva sörfőzdét alapítottatok?

Igen, Závodszky Gergő egyedül főzött, én pedig szinte mindig Tarján Csabával közösen. Egyszer egy házi sörfőző versenyen ültünk le hármasban, és beszélgettünk arról, mi lenne, ha közösen vágnánk bele a dologba. Feltettük rá a lakásainkat – a pelenkázóasztallal bezárólag. Amikor elindult az üzem, felosztottuk egymás között a területeket, mindegyikünk arra specializálódott, ahol a legnagyobb tapasztalattal rendelkezett. Így lett Gergő, aki gépészmérnök, az üzemvezető, Csabi, a biomérnök pedig a minőségbiztosításért, az erjedésért és a laborért felelős. Én pszichológusként megpróbáltam minden mást megcsinálni az adminisztrációtól kezdve a marketingen át a sales-ig, vagyis minden mást, ami nem szigorúan vett sörfőzés. Ettől függetlenül persze fejben még mindig főzök, és a receptek jó részét is én találom ki.

 mad_scientist_2.jpg

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása