Zabhegyező

Az élet vasárnapja

Kastély sörfőzdével

2016. január 27. 20:01 - Zabhegyezgető

Březnice jellegzetes cseh kisváros azok minden szokásos kellékével ellátva. Így megtaláljuk itt a tipikus – inkább széles utcának mondható – főteret, a fás parkkal körülvett kis tavat, a kastélyt és nem utolsó sorban a sörfőzdét is.

 

A Prágától mintegy 70 kilométerre délnyugatra fekvő, 3500 lakosú városka története összefügg a kastélyéval, amit a 13. század első felében építettek gótikus stílusban, az akkori idők szokásának megfelelően bástyákkal megerősített fallal körülvéve. Jelentősebb átépítésére a 15-16. század fordulóján került sor, ekkor nyerte el ma is látható reneszánsz formáját. Védműveit is tovább erősítették, noha komolyabb harci cselekménynek soha nem lett célpontja – ennek is köszönheti mai jó állapotát.

 

pic001.jpg

 

Történetének egyik legfontosabb dátuma éppen hogy egy romantikus eseményhez fűződik, 1557-ben a kastélyban kötött titkos házasságot I. Ferdinánd császár fia, Ferdinánd tiroli főherceg az augsburgi Welser család leányával, Filippinával, aki bár dúsgazdag volt, meg szép és okos is, akadt egy apró hibája, nem született arisztokratának. A sértődött császár csak négy év elteltével enyhült meg, és ismerte el a házasságot.

A kastély utolsó ura a grófi Pálffy-család volt, akik egészen 1945-ig lakták a birtokot, amit náci kollaboráció vádjával koboztak el tőlük a háborút követően. A szépen rendben tartott, teljesen berendezett, különféle kiállításokat is bemutató kastély tavasztól őszig vezetéssel látogatható.

 

Csehország egyik legrégebbi sörfőzdéje

 

Azt azért be kell valljuk, bármennyire is szép a kastély, kellemes a parkja, jóval kisebb lett volna az esély, hogy valaha is eljutunk ide, ha nincs épp a szomszédságában egy működő sörfőzde is. Mégpedig az egyik legrégebbi a Csehországban működők közül. Története szervesen kapcsolódik a kastélyhoz, és feltehetően már a 15. században működött. Első említésként egy 1506-os adásvételi szerződésben szerepel, mint a kastélyhoz tartozó sörfőzde. Egy 1586-os feljegyzésben pedig már azt is rögzítik, hogy egy búzasört és keserű árpasört főznek. 1623-ból pedig azt tudjuk meg, hogy a kastély mellett öt kocsmát is ellátnak sörrel a környéken.

 

1-sladovna.jpg

 

A 19. század azonban hanyatlást hozott a sörfőzde életében, amit az akkori idők gyenge árpatermése és a főzde elavultsága okozott. Változás csak a Pálffyak birtokba kerülése után, a 20. század elején történt, akkor bővítették és modernizálták a sörgyárat, palackozósort állítottak munkába és új kutat is fúrtak a megnövekedett vízigény kielégítésére. 1930-1935-ben évi 20 ezer hektoliter volt a sörfőzde termelése.

Felívelésnek ismét a háború, majd az államosítás vetett véget. Az 1945-től 1989-ig tartó időszakot a březnicei sörfőzde mindig valamelyik nagyobb sörgyárhoz csatolva bekkelte ki, élte túl. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy ugyan nem zárták be, mint sok hasonló kapacitású társát, de nem is nagyon költöttek rá, hagyták lepusztulni, és hát bizony a březnicei sör hírneve is igencsak megkopott. Az elhanyagoltságnak azonban kétségtelenül volt egy jó oldala is, a sörfőzdében szinte érintetlenül fennmaradt a 100-150 évvel ezelőtti klasszikus láger készítési technológia a malátázástól a palackozásig. Ma is saját malátázójuk van, és nyitott kádakban zajlik az erjesztés.

 

4-spilka.jpg

 

A privatizáció során az első tulajdonos a Cseh Maláta- és Söripari Kutatóintézet lett, akiknek ez kiváló terep volt a hagyományos technológiákkal való kísérletezgetésre, valamint arra, hogy felélesszék a helyi sör egykori dicsőségét. Ezekben az években dolgozták ki a ma is sikeres sörök receptjeit, és építették ki kereskedelmi kapcsolataikat Angliában, Németországban és a Skandináv államokban.

A további fejlesztésekhez azonban komolyabb befektetésekre lett volna szükség, pénz azonban nem volt, így 1999-ben az eladás mellett döntöttek és a sörfőzde egy Csehországban élő amerikaiakból alakult befektetési társaság, a Childe Herold s.r.o. tulajdonába került. Akkor lett a nevük Pivovar Herold Březnice.

Az új gazdák tovább erősítették a márka külföldi elismertségét – a Herold már az Egyesült Államokba is eljutott –, sorra nyerték a díjakat söreikkel, a málladozó vakolatú épületek, a kopott oromzati barokk szobrok felújítása azonban elmaradt, sőt a 2007-2008-as válság olyan helyzetbe hozta őket, hogy kénytelenek voltak eladni a sörfőzdét egy prágai székhelyű befektető és tanácsadó cégnek. Az új tulajdonosok hosszú távra terveznek, és az exportpiacok megtartása mellett fő célkitűzésük egy erős regionális márka felépítése Csehországban. Ennek első, mintegy jelképes mozzanataként 2014-ben nekiláttak a sörfőzde épületének homlokzatán levő, másfél évszázadon át tulajdonos Kolowrat-család címerének restaurálásához – ez látható a sörös címkéken is.

 

 

(A sörfőzde söreit egy következő írásunkban mutatjuk be.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ujzabhegyezo.blog.hu/api/trackback/id/tr118323418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.