A húsvétot megelőző nagyhét egyik jeles napja a zöldcsütörtök. A régi időkben faluhelyen ilyenkor különleges hagyományokat követtek. Ezen a napon zöld böjti ételeket ettek, leginkább olyasmit, ami már termett ilyenkor. De ha az étel zöld, a folyékony kenyér, a sör miért ne lehetne az?

A zöldcsütörtök az utolsó vacsora emlékének ünnepe, vélhetően a 12. század végéig használt zöld színű miseruhára utalhat. A hagyomány szerint zöldcsütörtökön spenótot, salátát ettek, sőt az ételbe fiatal csalánt is főztek. Talán ez adta a cseh sörfőzőknek is az ötletet, mi lenne, ha az ünnepre hozzáillő színű sört főznének?
Csehországban zöld színű sört 1998-99-ben főztek először a prágai Pivovarsky Důmban különböző növényi kivonatok hozzáadásával. Az eukaliptusztól kezdve több mindennel is próbálkoztak, amelyek közül végül a csalán lett a nyerő, amelyet nyilván a közönség is megkedvelhetett, mivel az utóbbi években a csalános sör (kopřivové pivo) a sörfőzde-söröző szortimentjének stabil, egész évben kapható tagja lett.

A zöld sör (zelené pivo) sikerét a nagyok közül a brnói székhelyű Starobrno is megirigyelte, és 2006-ban kijött saját zöld sörével, amely eltérő módon, bizonyos zöld színű likőr hozzáadásával készül, de erről többet nem voltak hajlandóak elárulni. Mára pedig már egy egész sor kisebb-nagyobb sörfőzde is beállt a sorba, és készít ünnepi zöld sört. Ráadásul már Csehországig sem kell elmennünk érte, mivel több budapesti cseh orientációjú sörözőben is hozzájuthatunk.
Azonban a zöldcsütörtökön és a zöld sörön túl is van élet és húsvéti sör, hiszen az alkalmi sörök – közte a húsvétié – hagyománya évszázadokra visszavezethető. Az ünnepi sörök, kihangsúlyozandó az ünnepi jelleget, általában testesebbek, erősebbek, mint a hétköznapi „asztali” sörök, esetenként egészen extrém erősséggel bírnak. A húsvéti sörökre azonban ez nem igazán jellemző, talán azért, mert a fokozott kalóriabevitel szilárd oldalról már amúgy is biztosított. Inkább annyiban mások, hogy többnyire nemesebb alapanyagokból, összetettebb technológiával készülnek.
A húsvéti sörnek az elmúlt századokban különösen a Brit-szigeteken és a kontinentális Európa kolostori sörfőzdéiben volt nagy hagyománya. Britanniában sokfelé még ma is él az a hagyomány, miszerint a helyi sörfőzde speciális sört (Easter ale) főz a húsvéti misére, amit az egyházközösség a szertartás végeztével el is fogyaszt.
A britek mellett a skandinávok, főleg a dánok, no meg a belgák készítenek előszeretettel húsvéti söröket. Dániában nagypénteken, 20 óra 59 perckor kezdik országszerte árusítani a Påskebryget, a húsvéti sört, amiből mindenkinek illik fogyasztania, mert ugyanúgy hozzátartozik az ünnephez, mint a sonka vagy a tojás.
Sokfelé azonban inkább csak marketingfogás a húsvéti sör, jó alkalom arra, hogy a sörfőzde alkalmi címkékkel, alátétekkel örvendeztesse meg a gyűjtőket.