Zabhegyező

Az élet vasárnapja

Sörforradalmi helyzetkép

2018. március 08. 14:55 - Zabhegyezgető

Év elején ideje leltárt tartanunk, mi történt 2017-ben a hazai kézműves sörfronton, jutottunk-e előrébb, sikerül-e a jövőben a kis sörfőzdéknek a jelenleginél nagyobb piaci részesedést elérni, eljut-e végre a kézműves sör mindenhova és mindenkihez az országban?

 Azt már többször leírtuk, hogy Magyarország 30(!) évvel ezelőtt igazán nagy lendülettel vetette bele magát a kisüzemi/kézműves sörforradalomba – bár akkor még észre sem vettük ezt – és 4–5 éven belül több, mint 300 kis sörfőzde létesült az országban. Különböző okok miatt, azonban ez a szám a 2000-es évek elejére a tizedére csökkent. A főzdék számának gyarapodása és egy teljesen új, minőségi szemléletű sörfőzés csak 8–9 éve indult újra. Mindezzel együtt a GKI Gazdaságkutató Zrt. egy tavaly decemberi tanulmánya szerint 2016-ban Magyarországon 60 vállalkozásnak – beleértve a multinacionális cégeket is – származott árbevétele sörfőzésből. Ebből a 60-ból pedig 34-nek haladta meg az éves bevétele a 10 millió forintot, vagyis 30 kisüzemnek volt „szemmel látható” termelése.
p1030498_1.JPG

2017 mindenképp jelentős abból a szempontból, hogy nagyjából féltucat új sörfőzde kezdte meg működését és legalább ennyi áll tervezés és építés alatt, tehát a gyártói kapacitás jelentősen bővülni fog a közeli jövőben. Ami külön örömteli, hogy a már megépült és épülő sörfőzdék többsége vidéken van.
Azonban nem csak új főzdék léptek/lépnek be a piacra, a már működőknél is történtek bővítések, fejlesztések, így jó okkal prognosztizálhatjuk, hogy a kisüzemi sörök részesedése a hazai sörtermelésből a 2016-os körülbelül 1 százalékról 2017-re valahova az 1,5–2 százalék közé kerül, 2018-ban pedig meg is haladhatja a 2 százalékot.
Többen jósoltak már 2017–2018-ra főzdebezárásokat a telített piac miatt, de ennek eddig nem nagyon mutatkoznak jelei, az egyetlen nagyobb hullámot vetett főzdebezárás – a Hopfanatic – is csak ideiglenes volt, technológiai felújítást követően a kiskunhalasi főzde ismét működik. De az is biztos, hogy a hazai kisüzemi/kraft sörfelvevő-képesség még koránt sincs kimerítve. Az valószínűnek látszik, hogy Budapesten rövidesen tényleg telítődik a kézműves sörpiac, vidéken viszont még óriási ellátatlan területek vannak, a sörhelyzet leginkább csak azokban a nagyvárosokban elfogadható, ahol jelentős létszámú diákság tanul a felsőoktatási intézményekben.
Az is jelzi a további felvevőképességet, hogy ebben a szegmensben legalább ennyi, ha nem több sör érkezik importként az országba. Csak Csehországból közel 180 ezer hektoliter hozunk be, és ennek legalább a fele kisebb regionális sörfőzdékből érkező független import. Vegyük ehhez hozzá még a szintén jelentősebb tételben érkező belga és német söröket, valamint a több kis importőr által a világ minden tájáról szállított extrémebb tételeket.

 Kisüzemi vs. kraft?

A tavalyi év egyik leglátványosabb jelensége a korábban egységesen kisüzemi vagy kézműves jelzővel illetett vonal kettéválása egy általában „őrült”, „csavaros”, „szexi” stb. jelzőkkel minősített kraft, és egy „józanabb”, „konzervatívabb” ágra. Ez addig, amíg nem jár megbélyegzéssel, kirekesztéssel teljesen normális, az eltérő koncepciók és üzletpolitikák indukálta normális folyamat.
Egyszerűen arról van szó, hogy azok a sörfőzdék, amelyeknek az éves termelése néhány ezer hektoliter, méretükből adódóan csak költségesen tudnak – lényegében bármilyen – sört előállítani. Ezért életbe vágó számukra, hogy állandóan szem előtt legyenek, folyamatosan szerepeljenek a sörös médiában, a különféle sörös eseményeken. Ehhez pedig folyamatosan új és új sörökkel, lehetőleg minél különlegesebbekkel kell bombázni a piacot. Ha pedig az a sör valóban jó, akkor azt az ezer vagy kétezer liter egyszeri főzetet szinte bármekkora áron el lehet adni.
Egészen más a helyzet már egy nagyobbacska főzőházzal, és 10 ezer hektoliter körüli éves kapacitással bíró főzdében. Ők sokkal kevésbé engedhetik meg maguknak a megosztóbb söröket, sokkal inkább figyelniük kell a konzervatívabb ízlésű fogyasztókra, mert az elkészült és a tartályban pihenő söröket el is kell adni. Hangsúlyozottan, az eltérő koncepciók nem jelenthetnek minőségbeli megkülönböztetést.

 Taproomok, multitap bárok

A sörfőzdék számának növekedése mellett örvendetes a sörlelőhelyek gyarapodása is. Különösen azoké, amelyek már műfajukban is a sörforradalomhoz kapcsolhatók. Ilyen például a sörfőzdében működő taproom, amit talán kóstolóteremnek nevezhetünk magyarul, ahol nagyjából tucatnyi csapról kóstolhatjuk az adott főzde söreit. Az első igazi taproomot tavaly nyáron a First újpesti főzdéjében nyitották meg, a következőt a Fehér Nyúl Soroksári úti telephelyén adják át most februárban.
Sokcsapos, úgynevezett multitap bárral is egyre jobban állunk, tavaly nyitott Budapesten a József körúton a Rizmajer sörháza, a First belvárosi egysége a Dob utcában, decemberben pedig a Neked csak Dezső! 32 csappal a Rákóczi úton. Ez utóbbi helyen hamarosan még egy kis sörfőzde is működni fog.

 Fesztiváldömping

Amiben viszont garantáltan túltermelés van Magyarországon, az a sörfesztivál. A májustól szeptemberig tartó szabadtéri fesztiválidőszaknak majd' minden hétvégéjére esik egy sörfesztivál, de tavaly volt olyan szombat–vasárnap is, amelyiken Budapestre három sörfesztivál is jutott. Mivel a felvevőközönség nagyjából konstans, könnyű belátni, hogy ez a fesztiválkanibalizmus hosszabb távon senkinek sem jó. Ennek a fesztiváltülekedésnek lett áldozata (egyelőre) a hazai sörforradalmat elindító Főzdefeszt is, ami 2017-ben sem tavasszal, sem ősszel nem került megrendezésre. Egyelőre csak reménykedünk, hogy nem kell véglegesen lemondanunk róla.
p1030781.JPGFeltűnő ugyanakkor, hogy – a Gellért-beli sörhétvégén kívül – mennyire nincsenek jelentősebb, akár tematikus fesztiválok ősztől tavaszig, holott lennének olyan 2–3 ezer fő befogadására alkalmas fedett rendezvényhelyszínek, ahol színvonalas butikfesztiválokat lehetne tartani.
Az idei év legnagyobb dobása fesztiválügyben minden bizonnyal a májusra tervezett Beer Week in Budapest egyhetes rendezvénysorozata lesz, ami egy kétnapos kóstolófesztivállal zárul majd. (Lásd keretes írásunkat!)

 Mik lesznek 2018 trendjei?

Az élet mindig hozhat meglepetéseket, azonban csekély kockázattal jósolhatjuk meg, hogy 2018-ban tovább fog növekedni a hazai kisüzemi sörfőzdék száma, a sörfőzdék össztermelése és az elérhető sörök választéka.
Az IPA és különféle alfajainak népszerűsége töretlen marad, ugyanakkor egyes klasszikus sörtípusok is újra felfedeződnek. A sörfőzők talán kinövik függőségüket és nem akarnak minden sört hidegkomlózni. A sour beer (savanyított sör) tovább növeli híveinek táborát, de az IPA népszerűségének a közelébe sem kerül. Az idén beérik az új fétis, és tömegesen fogunk találkozni hordóérlelt sörökkel.

 

Egy hétre Budapestre költözik a craft elitje

2018. május végén Budapest kerül a craft világának középpontjába. A május 25–26-án kóstolófesztivállal záródó Beer Week in Budapest elnevezésű sörhétre 16 országból 40 sörfőzde érkezik 160 -féle különböző exkluzív sörrel. A fesztiválra kiállítóként nem lehet jelentkezni, kizárólag meghívásos alapú a megjelenés.
A záróeseményként megtartott kétnapos tasting session különlegessége, hogy minden sörfőzde (akár Texasból, akár Szentpétervárról érkezik) személyesen képviselteti magát, és csapolja saját sörét all you can drink rendszerben. A kóstolónapoknak és afterpartyknak a budapesti Dürer Kert ad majd helyet, a hét korábbi napjain pedig szerte a városban tematikus események (csapfoglalások, találkozz a főzőkkel! események és koncertek) vezetik fel a fesztivált.
A kóstolónapokon a látogatók egyszeri belépőjegy megfizetése után pohárral kezünkben végiglátogatva a főzdék standjait korlátlanul kóstolhatnak hat teljes órán keresztül, a sörfőzők 1-1 decis mennyiségeket csapolnak a poharukba, miközben természetesen lehetőség nyílik beszélgetni is a kiállítókkal.
received_1511101142259836.jpegA kóstolónapok után esténként a helyszínül szolgáló Dürer Kertben vadabb hangvételű koncertek és DJ-k gondoskodnak a napok megkoronázásáról.
A Beer Week in Budapest rendezvénysorozatot hat budapesti kisüzemi és vándorsörfőzde, és néhány hazai sörrajongó álmodta meg. A szervezők között vannak a Monyo Brewing Co, a Mad Scientist, a Horizont, a HopTop, a Balkezes, és a TuffBuzz sörfőzdék, valamint Sefcsik Márton sörös újságíró (Fenékig.com) és egy ismert hazai sörfőző, Rebák Tibor, aki olyan híres külföldi sörfőzdékben dolgozott/dolgozik, mint a skót BrewDog, vagy jelenleg épp a svéd Poppels.
Ízelítőül néhány sörfőzde a résztvevők közül: itt lesz az amerikai Jester King és Pipeworks, a dán To Øl, a skót BrewDog, a holland Brouwerij de Molen, a norvég Lervig, az olasz Birrificio Del Ducato és még sorolhatnánk. A hazai főzdéket – a szervezőkön kívül – még az armando_otchoa, a Reketye Brewing, a Gólem képviseli, de a lista még bővülhet.

 

A cikk eredetileg a Vendéglátás 2018. februári nyomtatott számában jelent meg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ujzabhegyezo.blog.hu/api/trackback/id/tr9313724760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása