Amint azt a březnicei kastélyról és a közvetlen szomszédságában álló, idén 510 éves sörfőzdéről szóló írásunkban ígértük, jelen posztunkban sorra vesszük az ott készülő sörök közül azokat, amelyek Magyarországon is elérhetők.

A klasszikus értelemben vett sörgyárak között kifejezetten kicsinek számító březnicei – méretéből adódóan – sikeresen elkerülte a nagy sörös cégek figyelmét a privatizáció hajnalán, így a Cseh Maláta- és Söripari Kutatóintézet tulajdonába került, akik ugyan nem sokat foglalkoztak a felújítással, korszerűsítéssel, ellenben kiélvezték a 120–150 éves hagyományos láger technológia minden szépségét, és kidolgozták a mostanság készített sörök receptjeit. A Pivovar Herold állandó kínálata hétféle sörből áll, plusz van egy alkoholmentes is.

Herold světlý ležák (12 B°)
Klasszikus cseh világos láger, a sörfőzde „fősöre”. Noha Csehországban pilseninek kizárólag a Pilsner Urquellt nevezik, ez a sör is ebbe a típusba sorolható. Cseh malátából készül žateci komlóval, amit három lépésben adnak a sörléhez.
A lágersör-készítési technológia egyik kulcslépése a lágerelés, az ászkolás. Ennek minimum két hétnek-húsz napnak kell lennie, de a megfelelő hőmérsékleten való további kondicionálás csak előnyére válik a sörnek. A Herold ležakot épp ezért csak 50 nap pihentetés után fejtik palackokba, illetve hordókba.
A Herold Světlý ležák alkoholtartalma 5,2 %.

Herold světlý ležák nefiltrovaný (12 B°)
A světlý ležak szűretlen változata. A különbség mindössze annyi, hogy a szűretlen sör esetében elmarad az úgynevezett szépítő szűrés, ezért ez a sör nem olyan tükrösen tiszta, mint a szűrt változat. Ha lehetőség van rá, érdemes egymás mellé tenni a szűrt és szűretlen változatot, és megfigyelni a hasonlóságokat és különbségeket, megtapasztalni az ízbeli eltéréseket.
Drámai eltérések nyilván nincsenek, de jól megfigyelhetőek a különbségek a sör megjelenésében, habjában, a kortyérzetben, a szénsavasság jellegében.

Herold Granát (14 B°)
A granát, vagy más néven polotmavý – tulajdonságai, összetevői alapján – a bécsi ászok és a märzen legközelebbi rokona. A főbb különbség a viennával összehasonlítva a sötétebb szín, a határozottabb komlóadagolás (žateci Saaz komló) és az összetettebb malátahasználat. Csehországban a 19. század második felében alakult ki – minden bizonnyal a vienna másolataként –, és azóta is nagy népszerűségnek örvend. Malátásabb, karamellesebb jellege miatt a hölgyek is kifejezetten kedvelik, bár száraz, határozottan komlós lecsengésével és 5,8 % alkoholtartalmával egyáltalán nem tipikusan „női ital”.

Herold černý special (13 B°)
Minden előítélettel szemben a klasszikus cseh barnasör általában nem magasabb alkoholtartalmú, mint világos társa, és jellemzően nem is édes. Csehországban annyira elterjedt, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik sörfőzdében készítik, ahol lágersöröket (is) főznek. Őstípusának a prágai U Fleků sörét tartják, amelyet egészen pontosan 1499 óta főznek. A březnicei barna láger négyféle malátából készül, a sörlevet háromszor komlózzák, és végül 70 napig kondicionálják az ászokpincében. Mindezek eredményeképp egy nagyon komplex, sokféle ízjegyet bemutató, 5,2 % alkoholtartalmú testes sört kapunk, ami kategóriájában évek óta stabilan a ratebeer élmezőnyében tanyázik.

Herold hefeweizen (12 B°)
Az elmúlt évtizedekben a csehek nem éppen a búzasöreikről voltak ismertek. Pedig egyáltalán nem idegen tőlük ez a műfaj. Ugyanis a bajor sörtisztasági törvény 1516-os kihirdetése után – ami egyebek mellett megtiltotta a búza sörfőzési célú használatát – a bajor stílusú búzasör cseh területen élt tovább. Akkor merült átmenetileg feledésbe, amikor a lágersör forradalmat robbantott ki a sörfőzésben a 19. század derekán. Mondhatni, ezt a hagyományt élesztették újjá Březnicében az ezredfordulón és alkották meg saját búzasörüket, amihez cseh búza- és árpamalátát, valamint žateci komlót használnak, az élesztő viszont bajor.
Az eredmény egy 5,1 % alkoholtartalmú világos búzasör, ami ízre közeli rokonságban áll a közeli bajor búzasörökkel, viszont annak ellenére, hogy szűretlen, éppen csak opálos egy picit. Ennek az az oka, hogy a helyiek némileg csehesítették a receptet, és az erjedést követően 50 napig lágerelik a sört, az eközben leülepedett élesztőt pedig nem keverik fel a palackba illetve hordóba fejtéskor.

(foto: Pivovar Herold)