A francia bortermelőket és borvidékeket hivatott népszerűsíteni a külföldiek körében az a most indult turisztikai honlap, amely Laurent Fabius volt francia külügyminiszter és a Francia Idegenforgalmi Hivatal (Atout France) borturizmusért felelős munkatársa, Michel Bernard irányításával működik.

A www.visitfrenchwine.com létrejötte is bizonyítja, hogy a borturizmusnak kiemelt figyelmet szentelnek Franciaországban, amelynek két híres borvidéke, Burgundia és Champagne nemrég az UNESCO világörökségi listájára is felkerült. Az országban több mint fél évszázados hagyománya van a turizmus e sajátos formájának, amely azért is olyan vonzó, mert a borok és borvidékek felfedezésén keresztül a térség kulturális látnivalóit, gasztronómiáját, fesztiváljait, falvait és természeti értékeit is megismerhetik az utazók.
Champagne © Rob & Lisa Meehan (CC BY 2.0 via Wikimedia Commons)

A francia táj és borkultúra kedvelőinek érdemes böngészni az új, kétnyelvű (angol, francia) weboldalt, amely a borvidékekre vonatkozó tudnivalókon, érdekességeken, túrajavaslatokon kívül meghatározó boros személyiségeket is bemutat, és hírekkel, aktuális programajánlatokkal is segít felkészülni az utazásra.
Kedvcsinálónak mi is összeállítottunk egy kis ízelítőt két klasszikus útvonal kínálatából.

A nagy fehérek útján

A klasszikus borutak mintájának tekintett elzászi útvonal, a La Route des Vins (A borok útja) mintegy 170 kilométer hosszan, nagyjából Strasbourg és Mulhouse között húzódik észak–déli irányban. A jelzett borút Marlenheimtől Thannig kanyargós mellékutakon szeli át a szőlődombokat a Vogézek lábánál. Két-három kilométerenként érint egy-egy falut vagy kisvárost, összesen mintegy százat, ahol közel ezer gazda várja borkóstolóra a vendégeket. A táj és az épített örökség is lenyűgöző, aki egyszer járt erre, menthetetlenül beleszeret a vidékbe. Akár biciklivel is érdemes útnak indulni, tempóját és szabadságfokát tekintve ez a jármű illik leginkább Elzász természetes szépségéhez, és persze jelzett kerékpárút is halad a borút mentén.
Elzász, a Vogézek lábánál © Rolf Krahl (CC BY-SA 3.0 DE via Wikimedia Commons)

A borvidéken jelenleg 15 ezer hektáron termesztenek szőlőt. Főként fehér fajtákat – az itt termő borokat nemes egyszerűséggel „A nagy fehérek”-nek (Les Grands Blancs) hívják. A fajták igen változatosak, van itt pinot blanc, pinot gris, riesling, gewurztraminer, sylvaner, muscat, meg a habzóbor és a pezsgő közötti átmenetet képviselő crémant is. A borvidék egyetlen kékszőlője a pinot noir. A címkéken megtaláljuk az ellenőrzött, eredetvédett termesztést igazoló AOC (Appellations d’Origine Controlées) jelzést – a termőterület besorolásától függően a Les AOC Alsace Grand Cru vagy a L’AOC Alsace feliratokkal találkozhatunk.
Útközben érdemes megkóstolni az elzászi konyha klasszikusait is, mindenekelőtt a savanyú káposztából készülő choucroute-ot, az emblematikus, gazdag elzászi káposztát. Ehhez a savanyú káposztát borókabogyóval, babérlevéllel, szegfűszeggel, sóval ízesítve fehérbor és víz keverékében félig megfőzik az első csülökkel együtt (tyúk-, kacsa- vagy libahússal is készülhet). Ekkor beleteszik a császárszalonnát, majd amikor már majdnem kész, az egész virsliket és a friss kolbászkákat. Egészben krumplit főznek, tálaláskor középre halmozzák a káposztát, rá a húsféléket, és körbe a krumplit. Kiadós ebéd, s ha iszunk hozzá egy jó rizlinget, teljes lesz az élmény.

Profik egységben

Burgundia egyet jelent a természeti szépségek, a kultúra, a remek borok és a nagyszerű konyha finom egyensúlyával. A világhírű borvidék 25 ezer hektáron három megyét és öt nagy termelői régiót ölel át. A városok akár hajóval is elérhetők, mivel a térségnek 1200 kilométer hosszú hajózható csatornája van, ám a szőlővidékeket és a festői falvakat legjobb itt is biciklin bejárni. Az itteni borutak nagyszerűsége a történelmi tájak, az ezeréves épületek és az apró templomok romantikája mellett abban rejlik, hogy a turizmusban érdekelt szereplők magas színvonalon, maradéktalanul együttműködnek egymással.
Burgundiában © Jebulon - Own work (CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons)

Burgundia pincéit öt borúton lehet felfedezni. A Dijontól induló Route des Grands Crus például 60 kilométer hosszan vezet végig a Côte d’Oron, északon Côte d’Nuits, délen Côte d’Beaune legszebb vidékein át egészen Santeney-ig. A látvány pazar, a borok finomak, és a helyiek szerint még mérsékelt kóstolás után is autóba lehet ülni (ez elég általános a vidéken), a rendőrök többnyire békén hagyják a turistákat.
Burgundiában csak kevés szőlőfajtát termesztenek: a fehérborokhoz a chardonnay és az aligoté fajtákat, a vörösekhez pinot noirt és gamay-t. Érdemes tudni, hogy a borvidék nagyobb pincéi jellemzően nem a szőlősgazdák kezében vannak. A kész vagy félkész borokat a kereskedők (negociant) felvásárolják a gazdáktól, és saját pincéikben házasítják. Így egy palack burgundi chardonnay-ban vagy pinot noirban több terület, több gazda termése is lehet. Mivel itt a borról a legfontosabb információ a földrajzi eredet, a címkére a pontos termőterület és a kereskedő neve kerül.
A gyönyörű kis Beaune városka Burgundia szíve. Körülötte több Premier Cru besorolású terület is található, és immár több mint másfél évszázada minden év novemberében itt tartják a borvidék leghíresebb árverését, az Hospices de Beaune boraukciót. Az árverésre a borosgazdák és a kereskedők is kíváncsiak, az összegekből ugyanis az adott évjárat későbbi értékesítési áraira is lehet következtetni. Az aukciót a Burgundiai Borkiállítás keretében háromnapos örömünnep kíséri kivételes kóstolókkal számos pincében és borászati helyszínen. Az árverés végül össznépi mulatsággal zárul a Bastion de Beaune középkori falai között.