Az már jó ideje téma, hogy a kézműves kifejezés súlytalanná vált, már sokkal inkább marketingfogás, mint valódi tartalommal bíró fogalom. 4-5 évvel ezelőtt még talán volt értelme az angol craf, craft handed fordításaként meghonosodott kifejezésnek, megkülönböztetésként használtuk mindenre, ami nem „gyári” és nem „nagyipari”.
Időközben persze rájöttünk, hogy az még nem jelent semmit, ha valamire ráírják: kézműves. Legfeljebb annyit, hogy jóval drágább, mint a nem kézműves. De azon túl – szerencsés esetben – vagy jobb, mint a kézműves, vagy rosszabb, esetleg pont olyan. Volt már valami hasonló, amikor minden 12, vagy annál magasabb Balling-fokos nagyüzemi sör címkéjére ráírták, hogy sörkülönlegesség.
Különösen sörfronton éleződött a vita ezen a téren, és augusztusban meg is született az új terminus technicus, a kraft sör, ami lényegében olyan, mint a kézműves, csak sokkal kézművesebb.
Mondjuk tökéletesen megértem és tisztelem azokat a sörfőzőket, akik szeretnének valami támpontot, kapaszkodót nyújtani a kevésbé tájékozott fogyasztóknak a sörvásárláshoz, és ezért valamiféle védjegy/garancia kimunkálásán dolgoznak. Azonban egy élvezeti cikk esetében, amikor a mérhetőség, az ízérzet és az egyéni ízlés komplexitásában kellene irányt mutatni, valamiféle minőségi minimumküszöböt felállítani, ez nem biztos, hogy menni fog. Legalábbis eddig még senkinek sem sikerült. Az amerikaiaknak sem, akik konkrétumokat csak tulajdonosi és mennyiségi oldalon tudtak felállítani, mert a minőség és az innováció már eléggé tágan értelmezhető megközelítés.
Érdekes módon, a belgák vagy a csehek nem is nagyon törik magukat azon, hogy ilyen módon különböztessenek meg söröket. Szerintem nálunk sem kellene.
Ami viszont nagyon kellene: közelebb vinni a jó söröket a nagyközönséghez. Vagyis kellene még 15-20 sörfőzde (szétszórva az országban), 4-6 ezer hektoliter per év kapacitású, amelyek termelésük 80 százalékában egyszerű, de jó minőségű alapsöröket (lágereket, pale ale-eket stb.) készítenének a mai mainstream nagyipari sörökét maximum 20 százalékkal meghaladó árszinten.
Akkor talán elég lenne annyit írni a címkékre, hogy sör. (Meg persze a sör típusát.)
